Tévhitek és egyéb bosszantó dolgok

 

Már régóta fontolgatom, hogy megírok egy ilyen posztot, ami persze sokakat fel fog háborítani, és a gyártóknak sem leszek a kedvence, talán egyes boltoknak sem, de nekem a már görkorizók és az arra vágyók fontosabbak. Úgyhogy most beszéljünk kicsit azokról a dolgokról, amik rendkívül bosszantóak és megkeseríthetik az életed vásárlás előtt meg után is.

Jó-e az olcsó kori?

Fém vagy műanyag talp

Melyik a jó csapágy

Kell-e távtartó

Hogyan ne fékezz soha, és miért ne

A kanyarodás fizikai alapjai és miért cserélj gumipogit

Ezekről fogok most pár keresetlen szót ejteni, mert sok téves infó kering a neten, vagy éppen nem kering semmi, és egy kezdőnek egyik sem jó, ha épp egy csomó pénzt adna ki korira. De néha régi korisoktól is kapok meglepő kérdéseket, tehát nekik sem árt kicsit beleolvasni ezekbe a témákba.

Jó-e az olcsó kori?

Van az a mondás, hogy olcsó húsnak híg a leve. Hát ez ide is igaz, persze kérdés, hogy ki mit tekint olcsónak. Ha új koriról beszélünk, akkor manapság 40-50 ezer alatt nem nagyon van teljes áron olyan kori, amit érdemes megvenni. Hogy miért nem, annak számos oka lehet, de általában ezek nem igazán teljesítik a normális működéssel szemben elvárt követelményeket. Értsd: fenszi-nájszi ipari hulladékok. Ez ügyben ne tévesszen meg senkit, sem a bolt, sem a márka. Vannak gagyi és ismeretlen gyártóknak is jó cuccai, és vannak neves márkák, akik szégyellhetnék egyik-másik terméküket. Direkt nem mondok konkrétumot, idővel úgyis rájössz, hogy mire gondolok.

Szóval egyfelől ne sajnáld a pénzt a drágábbra, de nézd meg, mitől drágább. Ha az olcsóbbat választod, lehet, hogy idővel rájössz a tévedésedre, és megveszed a drágát, de addigra már sok rossz élmény mellett kétszer annyiban van a buli. (Tudom, még mindig nem tudod, hogy mitől jó akkor egy kori, melyiket érdemes megvenni, de erre most nem adok választ, csak részletekben később.)

Azért vannak dolgok, amikben lehet kompromisszumot kötni, és ezzel olcsóbb korival is elleszel, de ezekkel csak óvatosan. Tipikusan ilyen a kontra anya vagy a talp kérdésköre. Ha megelégszel a gyengébb kivitellel, csak úgy vedd meg, ha fel tudtad próbálni, beállítottad magadra, és kipróbáltan működik. Láttatlanban meg online inkább ne vedd meg.

Fém vagy műanyag talp

Egyértelműen a fém. Ha megnézed a korik árát, láthatod is, hogy a műanyag talpúak ugyanolyan felszereltségnél olcsóbbak. Nem véletlenül.

A műanyag talp is lehet jó, de ahogy az előbb írtam, csak akkor vedd meg, ha kipróbáltad, és valóban működik a lábadon a te súlyoddal. Több probléma is szokott lenni velük ugyanis. Az egyik, hogy bárki bármit állít, és bárhogy próbálkozik, hacsak nem egy pár nullával drágább ultrakemény kompozit talpról van szó, akkor a műanyag talpak többé vagy kevésbé nyeklenek meg nyaklanak. Így aztán ahelyett, hogy a lábad által kifejtett nyomást átvinnék a felfüggesztésekre, csak hajlonganak, te pedig nem tudsz úgy kanyarodni, manőverezni, ahogy szeretnél. A másik probléma, hogy a kemény műanyag nem bír akkora terhelést, és a műanyag idővel az enyészeté tudd lenni.

Szokták mondani a sznobok, hogy hát a műanyag azért jó, mert színes, meg mert könnyebb. Hát aki mindenképp színes talpra vágyik, annak fémből is van színes. 

De a könnyűségről ejtsünk pár szót. Konkrétan megvizsgáltuk egy fórumban ezt a kérdést, és a konklúzió az volt, hogy noha valóban könnyebb, ez pusztán 15-18 deka. Kb 3 tojás súlya. Vagy két könnyű keréké. Ha ez a lábadnak érdemi különbség, akkor sokkal jobban jársz némi izomfejlesztéssel. De tényleg.

A gyorskorcsolyás világ egy másik téma, ott van értelme a grammokkal játszani, de egy mezei korisnál nincs.

Szerintem ezt ki is veséztük. :)

Melyik a jó csapágy?

Ez mostanában kezd hitvitává fajulni, pedig nem kéne az legyen. Két fő irány van: az ipari csapágyak meg amit a trendi cégek színes szagos csomagolásban ABEC valahányas számmal piacra dobnak. Az utóbbaik sem feltétlenül mind rosszak, meg hát ugye vannak az anyagi megfontolások is, de azért egy ipari csapágy mégiscsak erősebb garanciával bír a minőségét illetően, mint egy ki tudja hol gyártott valami, amiről csak azt tudjuk, hogy mennyire nem tértek el az eredeti méreteitől... (ld. ABEC) Találsz erről egy hosszabb értekezést a blogon. Én inkább abban bízom, ami mérnökileg releváns paraméterekkel együtt árulnak, az pedig nem az ABEC. Ha jó csapágyat akarok venni, én biztos, hogy valamely gondozásmentes ipari csapágyat célzom meg (FAG, KOYO, SKF stb.) és ABEC-es kori vagy deszka csapágyat max tartaléknak veszek, hogy legyen olyan a táskában is, ha valakinek kell...
Ami az árakat illeti, az ipari csapágyak általában drágábbak, de mostanában már annyira felfutottak egyes trendi márkák a koris világban is, hogy néhány gyártó a maga színes-szagos csapágyát már ugyanolyan drágán vagy drágábban árulja. Pedig az is csak az a 200 forintos gagyi kínai felcicomázva.

Kell-e távtartó

Kell.

Meglepő módon még a legprofibb cuccokat gyártók is hajlamosak ezt elsunnyogni. Pedig ők aztán tudhatnák, hogy az a filléres alkatrész bizony nélkülözhetetlen.

Ez az a kis gyűrű, amely a két csapágy között van, és a csapágy tengelyével (belső fix rész) azonos átmérőjű. A kerék belső felén a csapágy a tengelyre húzva a felfüggesztésre fekszik fel, kívülről az anya ugyanezt a tengelyrészt szorítja a felfüggesztés felé. Ha a két csapágy tengely között nincs távtartó, akkor az összehúzás hatására a külső csapágy tengelye elkezd befelé mozdulni, de mivel nincs ott semmi, ami ellentartson, az egész csapágytestet elkezdi magával húzni, ami ráfeszül a kerék elválasztó részére, végsősoron az egész csapágy megszorul, miközben torzító forgató nyomaték keletkezik a csapágy koszorún, a golyók kimozdulnak a pályájukról, szintén megszorulnak, majd berágódnak. Innen már csak az a kérdés, hogy ha a szorulás ellenére is hajtod a kereket, mi fog hamarabb tönkremenni, a kerék vagy a csapágy...

Ilyenkor egyébként azt szokták javasolni, hogy csak pont annyira húzd meg az anyát, hogy már ne lötyögjön a kerék. Nos, ez nem működik. Ami a kezedben nem lötyög, az a lábadon hajtás közben fog, és kanyarodás közben ezt jól hallhatóan meg is tudja mutatni. A sokkal nagyobb erő hatására torzulni fog az egész szerkezet, és ezt kattogó hanggal jelzi (kerék keménységtől függően). Valójában ez sem sokkal jobb helyzet a szorulásnál. Ugyanúgy tönkre fog menni a kerék vagy a csapágy.

Legyen benne távtartó, jobban jársz, tovább lesz jó a korid, jobb lesz a gurulási élmény is... 

Hogyan ne fékezz soha, és miért ne

Amikor még kezdő valaki, szokták (helytelenül) azt tanácsolni, hogy a féket maga után húzva lassítson.

Na, ezt ne tedd soha, bármilyen csábító is. Egyfelől elkopik a féked, de érdemben fékezni nem fogsz, és ha rosszul teszed le a lábad, még a cipő orra is megsínyli, az meg már drága mulatság. Ráadásul az állítható magasságú fékek esetében a gyártók külön jelezték, hogy az ilyen fékezés tönkreteheti a talpat, ami viszont garanciavesztéssel jár. Na ez viszont már tényleg rettentő drága mulatság, mert a talp pótlása majdnem annyiba kerül, mint a komplett kori. Szóval, bárki bármit mondd, ne tedd...

Tanuld meg inkább a hóekét meg a T-féket, és ha már megfordulni is tudsz, akkor használhatod a féket hátramenetben. Az hatékony, és jó módszer. Aztán egy idő után már nem igen fogod használni a féket fékezésre. :)

A kanyarodás fizikai alapjai és miért cserélj gumipogit

Amikor kanyarodni akarsz, akkor a korit valamelyik irányban lenyomod. Ekkor a cípő talpa lenyomja a kori talpát, ami ezt a nyomást átviszi a felfüggesztésekre úgy, hogy elcsavarja őket a tőcsavar körül a gumipogik ellenében. Ahhoz, hogy ez a művelet sikeres legyen, egy csomó dolognak kell teljesülnie. Röviden: jól kell beállítva legyen a korid a súlyodra. Bővebben ez több dologtól függ.

Először is a fordulékonyság függ attól, mennyire feszes a felfüggesztés. Ezt elsősorban azzal tudod állítani, hogy a tőcsavar végén lévő anyát (a képen felül van, sárgás a színe) kitekered (lazítás) vagy betekered (szorítás). Régebbi koriknál magát a tőcsavart kellett beljebb vagy kijjebb tekerni, de a lényeg ugyanaz. Nem mennék most bele a kontra anya témakörbe, ez is erősen tudja befolyásolni a lehetőségeidet, inkább arról a bosszantó állapotról szólnék, hogy mi van a gumipogikkal. Mint fentebb írtam, a felfüggesztés a gumipogik ellenében fordul el, vagyis azok keménységi állapota erősen befolyásolja az elfordulást. A keménység a szorítással és lazítással csak egy bizonyos határon belül módosítható. Úgy is mondhatnánk, hogy adott súlyra egy adott keménységű gumipogi állítható be jól, amiből következik, hogy egy 40 kilós korisnak egész más pogi kell, mint egy 120 kilósnak. A bosszantó az, hogy ha veszel egy új korit, két dologgal szembesülhetsz. Az egyik, hogy a felfüggesztést gyárilag olyan feszesre húzzák, hogy nincs az az ember, aki kanyarodásra tudná bírni a szerkezetet. A másik, hogy legtöbbször kőkemény pogikat raknak be, ami 120 kilónál talán működik (vagy még ott sem), de egy 40-80 kilós átlagos fiatalnál tuti nem fog. Így még ha ki is lazítod a felfüggőt, érdemes 72-80 német keménység közötti pogit beszerezni, és kicserélni a gyárit. Ez még pár ezer forintos tétel, de hirtelen rá fogsz jönni, hogy nem is te voltál a béna, csak a koridat nem lehetett jól beállítani. És hirtelen egész más élmény lesz a korizás...